VIHAR ÉS VÁGYAKOZÁS
// BÓDY GÁBOR BESZÉL TÉVÉ FILMJÉRŐL

– Ki ez a szokatlan szépségű nő?
– Udo Kiér.
– Tehát ebben a filmben férfi alakít női szerepet?
– Nem. Udo katonát játszik, bár lehet, hogy a maszkja megtévesztő.
– Miért van erre szükség?
– Azok a katonák, akikről a film szól, a rokokó arisztokráciához tartoznak. Dekadens eleganciájukat akartuk hangsúlyozni e különös arcfestéssel is. A korabeli polgár szemében ezek a kiváltságosok földöntúli lényeknek hatottak, akiket egyidejűleg gyűlöltek és istenítettek, akikre a polgári élet törvényei nem vonatkoztak, s csak egyetlen kötelességük volt: meghalni a királyért. Lenz "komédiája" közember és az elit vonzódásának és taszításának jellegét rajzolja ki egy szexuális fűtöttségű történetben.
– Lenz kétszáz évvel ezelőtt élt. Miért esett a választása erre a régi alkotásra?
– Büchner iránti vonzalmam vezetett rá. Büchnernek van egy novellatöredéke, a Lenz, amely a művész megtébolyodásának napjait írja le költőien és klinikai pontossággal. Mint utóbb megtudtam, szemtanúk feljegyzései alapján írta, sok helyen egyenesen idézve, dokumentarista módon. Ezen a nyomon jutottam Lenz írásaihoz, amelyek lefordíthatatlanok, mint a Sturm und Drang irodalom legtöbb műve. Nehéz lefordítani magát a szellemi mozgalom nevét is, melyet egyébként szintén egy darab címétől – a szerzője Kiinger – kapta. Vihar és vágyakozás: ez, mondjuk, egy változat a tíznél több lehetségesből. A Sturm und Drang világ érzelmileg közel áll hozzám – a televízió művelődéspolitikájába pedig jól illett egy ilyen hézagpótló vállalkozás. Jacob Michael Reinhold Lenz dramaturgiai eszméi elsők közt szakítottak a hagyományos arisztotelészi drámafelfogással. A Katonák szerkezete hasonlít egy mai filmforgatókönyvhöz. Rövid jelenetek, nagy helyszínváltásokkal, a gesztusok shakespeare-i felnagyításával. Lényegtelen húzásoktól eltekintve, nem is kellett a televíziós feldolgozáshoz változtatni rajta.
Egészen sajátos az a hang is, amelyen Lenz a világirodalomban megszólalt. Egy ernyedt korban, a valóság konfliktusait expresszív, realista módon mutatta meg, kritikai hévvel, drámai és komikus jeleneteket keverve. Pályáját elhatalmasodó elmebaj törte meg, fiatalon felhagyott az írással, neve még életében feledésbe merült. 1792-ben az egyik májusi éjszakán halt meg Moszkva utcáin, magányosan, ismeretlenül, feltehetően koldusként, három évvel a francia forradalom után. A német drámairodalom másik nagy realistája. Büchner sokat foglalkozhatott vele. E század elején fedezték fel újra az expresszionisták. Max Reinhard! bemutatta, később Brecht átiratot készített egy másik darabjából, a Nevelő úrból. Lenz látásmódja ma újra rendkívül elevennek hat.
– Kik játsszák a főszerepeket?
– Bánfalvy Ágnes az elcsábított polgárlány, Farády István a csábitó tiszt, Újlaky Dénes a lány polgári jegyese. Fontos szerepel játszanak; Kovács Mária, Simor Ottó, Ungvári László, Csiszár Imre. Reviczky Gábor. Az operatőr Halász Mihály A fordító Neményi Róza, aki most Lenz több művének tolmácsolásán dolgozik,
Ü j Tükör. 1 9 7 7 , október 2. 27. 1.] Berkes Erzsébet